Férjem kedvence, mindmáig a vadas, kezdő házasszonyként gondoltam meglepem. Mindenkit megkérdeztem , hogyan kell elkészíteni, mindenki más tanácsot adott. Természetesen a saját fejem után mentem: borzalmas tejfölös, mustáros finom főzelék lett, de a szerelem az szerelem; megette. Szörnyű tettem sikerén felbátorodva,
főzőcskézni kezdtem, s teszem ezt a mai napig is, azóta nagyobb sikerrel. Talán a nagy család teszi, de ma már meg se kottyan egy 30 fős családi vacsora, vagy a száz fős munkahelyi, farsangi bulira való főzés, természetesen segítséggel. Nem tudok titkokat, nem tudok nagy csodákat, a titka valószínűleg az a szeretet, amellyel ételeket készítek azoknak, akiket szeretek.
Az utóbbi időben nagyon sokan bíztattak, hogy öntsem valamilyen formába azt a tudást, amely több mint 40 év tudása. Most, hogy nyugdíjas lettem, végre lett időm, hogy kiírjam magamból, és így segítsek kezdő, haladó háziasszonyoknak, főzést szerető embereknek.
Akinek kérdése van, nyugodtan írjon, igyekszem válaszolni.
Dr. Tölg-Molnár Lászlóné - Erika
Ausztráliában, a Csendes óceán partján, egy étteremben, kukorica lisztbe forgatva sütik, pálcikán tálalják. Ennél finomabbat, mint a frissen szedett és sütött kagyló.....van, de nem sok. Persze csak annak, aki szereti a tengeri herkentyűket. Mi szeretjük!
Öt-hat krumplit megpucoltam, sós vízben…